Egyesületünk válasza Hegyvári János úr levelére
Budakalász Polgármestere részére
Tisztelt Rogán László Úr!
2014. december 20-án megkaptuk Hegyvári János városfejlesztési osztályvezető levelét, mely az általunk Önnek irt levelünkre volt válasz, melyben kértük egy személyes megbeszélés lehetőségét. A válasz erről nem tesz említést.
Továbbra is kérjük, hogy –amint ideje engedi-, adjon egy időpontot személyes egyeztetésre, mert a megoldandó problémák ezt szükségessé teszik.
(Nem szeretnénk félfogadási időben bemenni, és egy esetlegesen elhúzódó beszélgetéssel feltartani az Önhöz érkezőket.)
Nem a pontok közt volt található, de előző levelünk egyik legfontosabb gondolata:
„ Úgy gondoljuk, hogy általánosságban logikus lenne az az elképzelés, hogy a mindenkori Önkormányzat megszólítás nélkül is kommunikáljon a területet képviselő civil szervezettel, kiemelve a lakóit érintő döntéseket, lépéseket, folyamatban lévő, vagy várható problémákat, annak elhárítási lehetőségeit.”
A pontokra reagálva:
- Ivóvíz kérdésében köszönjük az eljárás leírását. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a XXI. században jogos igény, hogy minden ingatlanon elérhető legyen megfelelő minőségű vezetékes ivóvíz. Reális célkitűzésnek kell lennie, hogy a ciklus végére ez meg is valósuljon Budakalászon.
- Hivatkozik az EU által is támogatott országos projektre, ami az árvízi térképezés és stratégiai kockázati terv készítésének folyamatát írja le. Az a tény, hogy az illetékesek a konkrét tennivalókat próbálják elodázni új felmérésekkel, nem megnyugtató az érintetteknek. Az természetes, hogy igyekeznek mindig költséghatékony megoldásokat körvonalazni, de ez nem helyettesíti a már meglévő szakmai megállapításokat, amire joggal várjuk el a megfelelő választ, tájékoztatást, amit a budakalászi Önkormányzat eddig elmulasztott. Levelünk nem az új ingatlanokról, azok kárairól, hanem a régiekről szólt. Amikor ezen ingatlanok tulajdonosainak jó része a Duna parti részt választotta, a kotrás rendszeressége miatt, nagyobb árvízre nem lehetett számítani, így nem minősíthetőek felelőtlennek. A Budakalászi Önkormányzat minősítette a Lupa környéki területet belterületté 2000. október 25.-én és 2013 decemberében a terület egy részét Kiemelt Fejlesztési Sportterületté.
Ezért az Önkormányzatra vonatkozó kötelezettségek alól, így az árvízi károk, számlák térítése alól sem mentesülhet. Erre akartuk többek között felhívni a figyelmüket. A mindenkori Önkormányzatokat terheli az elődök döntése is. Nem tért ki a levél az árvízi védekezés témában a felelősség kérdésére. Maradt az Önkormányzatnál, vagy változott a felelős intézmény?
- Köszönjük az MO-ás út továbbépítését érintő tájékoztatást. Ez ügy kapcsán megjegyezni kívánjuk, kár, hogy érdemben a tájékoztatást a felvetett témákra, kérdésekre nem automatikusan történik a Duna-partért Egyesület irányába, amikor a felvetett kérdésekre Önök választ kaptak.
- Az intézkedést köszönjük, várjuk a megvalósítást.
- Az a kérdésünk és arra keressük az egyszerűbb megoldást, hogy mikor a terület besorolása szántó, gyümölcsösről üdülőterületté változott, nem volt-e lehetősége az Önkormányzatnak az egész területet egyben átminősíteni a Földhivatalnál. Lényegesen egyszerűbb lenne, mint egyenként.
- Esetleg célszerű lenne még egyszer áttekinteni a HÉSZ ide vonatkozó építési lehetőségeit.
- Igen van, jelezni fogjuk.
- Hegyvári úr válaszlevelében írta: „… A mindenkori HÉSZ önkormányzati elfogadása előtt
széles körű szakmai és civil egyeztetés történik, valamint a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, így a tervezetet az illetékes vízügyi hatóság is látta, véleményezte. A jelen pontban taglalt jogszabálysértésre nem hívta fel a figyelmet, nem emelt kifogást az ártéri építési előírások kapcsán. Előzőek okán nem értelmezhető a vízügyi jogszabályok be nem tartása és az ezzel kapcsolatos felelősség kérdése. „
A leírtakkal szemben jelezni szeretnénk, a Duna-partért Egyesület vízügyi kérdésekben a 2010-ben általunk is támogatott esemény, a budakalászi Duna Konferencia előadóival rendszeresen konzultált.
Ugyanakkor, mint civil szervezet hiába dolgozott a 2006-os HÉSz óta (Parlagi Endre polgármestersége idején is) folyamatosan, az előkészítő munkában a lényegi kérdésekben (pl. a lábakon történő építkezés követelménye) jogszabályokra hivatkozó jelzéseit a legutóbbi HÉSz 2013. decemberi elfogadásáig figyelmen kívül hagyták.
Érthetetlen tehát, hogy a jogszabályok ismeretében segítő munkánk ellenére hogyan kaphatott akár 2008-ban, 2010-ben, vagy 2013-ig bárki is nem lábakon álló építkezésre az Önkormányzattól építési engedélyt.
Különösen fontos tény, a hullámtérben történő építkezéseket nem a lakosság, hanem a mindenkori Önkormányzat engedélyezte. A hullámtér belterületbe vonását sem a lakosság, hanem az Önkormányzat végezte 2000-ben.
Fizikai törvény, a hullámtéri építkezések során minden egyes mesterséges feltöltéssel, amely az engedélyezéssel a Duna medrét torlaszolta, közelebb kerültünk ahhoz, hogy már nem lesz elég helye a folyónak, kilépjen a gáton a hullámtérből, elöntse az árteret is, ez pedig a gát város felőli oldala.
Ahová ekkor kiönthet a folyó, definíció szerint az ártér.
Ártér a bányatavak és környezetük, a Metro, a Hermesz áruház.
Ártér városunk teljes sík területe is. Az Omszki tó melletti lakópark, Auchan áruház, Szent István telep, Művelődési ház környezete, Városközpont, stb.
Ebben az esetben már a Barát patak torkolatánál létrejövő reménybeli zsilip sem lesz képes segíteni, amikor a teljes budakalászi gátszakaszon lépne ki a folyó, a 25 éve megszűnt mederkotrás elmaradása, a feliszapolódás miatt.
Ehhez hozzátevődik a „sok kicsi sokra megy”, minden egyes építkezés feltöltése. Természetesen ebben az esetben a kiáradó víz nem áll majd meg Budakalászon, a 11-es út bevezeti azt Békásmegyerre, Pünkösdfürdőre, Római partra is. Így végül több ezer ember életkörülményeit érinti majd.
Az eddigi HÉSz-ekben a hullámtérben megengedett mesterséges feltöltés nyilvánvalóan mindenkire nézve plusz kárt okozó, kizárólag a torlaszolónak nem az. Nyilvánvaló volta miatt ennek belátásához felsőbb jogszabályok sem szükségesek.
Amennyiben a Vízügyi hatóság tegyük fel, mégsem ismerte volna a vízügyi jogszabályokat,
véleményünk szerint ettől még az önkormányzatnak ismernie, gyakorolnia kellett volna őket, miután nem ismeretük nem ment fel azok hatálya alól.
Hegyvári úr válaszában azonban megemlítette: „a vízügyi hatóság nem emelt kifogást az ártéri építési előírások kapcsán”.
Ezzel szemben rendelkezésünkre áll a Közép-Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől több Önkormányzatunknak, ill. Parlagi Endre polgármesternek címzett szakhatósági válaszuk másolata is. Tárgy: Budakalász Város Településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának véleményezése.
Ezekből néhány idézet:
„A helyi építési szabályzat módosításával kapcsolatban
vízügyi szempontból az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján
az alábbi véleményt adjuk:
A kiadott véleményében foglaltakat Felügyelőségünk az új információk birtokában vízrendezési, árvízvédelmi szempontból a következő képen módosítja:
A Lupa sziget feletti részen a bányatavak térségébe a nagyvízi medernél tervezett módosítása, valamint a hullámtéri helyzetű üdülőterületen (eddig beépítetlen részen) az üdülőtömbök továbbvezetése, azaz az üdülőterület helyszínrajzon ábrázolt bővítése árvízvédelmi szempontból nem támogatható. „
A részletes indoklás:
„Előzetesen megállapítható, hogy a térségben - az ott fokozottan jelentkező árvízvédelmi problémák miatt -, további mederszűkítés nem kívánatos.
A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenéséről kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásai. A rendelet III. rész 5. §-ában az alábbi előírások szerepelnek:
(4) A nagyvízi mederben csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A létesítés során az engedélyező hatóság eljárásában a felügyelőség szakhatóságként működik közre. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett – vizsgálni kell az építménynek az árvíz és jég levonulására gyakorolt hatását.
A rendelet figyelembevételével tehát a tárgyi területen – bővítési céllal -, csak a közösségi vízisport építmény létesítéséhez adható hozzájárulás, amely előírásnak nem felel meg a terület tervezett beépítése.
További nehézséget jelent, hogy az épületek magassági elhelyezése tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni, ami az építési terület feltöltésével történne, ez pedig a nagyvízi meder szűkítésével jár, ami az előzőek szerint nem támogatható.
Előzőeken kívül az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 24. § szerint:
Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
(Megj.: 2014-től az új HÉSz-ben a nagyvízi mederben a Lupa szigeti úttól északabbra a még beépítetlen rét „Kiemelt Fejlesztési Sport terület” besorolást szerzett.)
A hivatkozott jogszabályok, valamint a térségre vonatkozó árvízvédelmi szempontok miatt az üdülőterület helyszínrajzon ábrázolt bővítése nem támogatható, illetve az érvényes rendezési terv erre vonatkozó részének felülvizsgálata is szükséges.”
A vízügyi hatóság szakhatósági véleményezéseinek Egyesületünk birtokában lévő példányait szívesen rendelkezésre bocsájtjuk, amennyiben a saját példányokat nem találhatóak meg az Önkormányzat irattárában.
Polgármester úrtól kért szóbeli egyeztetés önmagának ennek a témának a rendkívüli komolysága okán is kívánatos. Nem a választás előtt, szándékosan az után kerestük meg a témában újra, bizonyítva, a civil szervezet kizárólag a megoldásban, a további, - akár a belvárost is érintő - károk megelőzésében érdekelt.
Több ezer ember vagyonkárának megelőzésén kívül a Duna, mint hajózó út biztosítása nemzetközi követelmény, amely mederkotrás nélkül nehezen elképzelhető.
Szeretnénk elérni ennek sürgetését.
A Duna feliszapolódása, az árhullámok tetőzésének növekedése folyamatosan zajlik, miközben 25 év óta semmilyen vízgazdálkodás jele nem észlelhető a Dunán, ennek elmaradása viszont eddig is komoly károkat okozott, ezután pedig beláthatatlan károkat jelenthet.
A személyes egyeztetés lehetőségében bízva,
Budakalász, 2015. február 05.
Tisztelettel: Braun Péter
Budakalászi Duna-partért Egyesület Elnök
Kommentek
A hozzászólások megtekintéséhez kérlek jelentkezz be!