Levél a mobilgát ügyében

 

Tisztel Polgármester Úr!

Március 4-i dátummal a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség engedélyt adott a benyújtott, a Római-partra tervezett mobil gát hatásait vizsgáló Környezeti Hatástanulmányra, azaz a parti mobilgát építésre.

A főváros parti védekezése a Barát patak déli oldalán véget ér, ugyanakkor tudjuk a Duna a Barát pataktól északabbra is folyik, - ismerve az elmúlt évtized, egyre magasabban tetőző felső-dunai 5 árhullámának tényét - egyre komolyabb veszéllyel fenyeget.

Ezért kérjük, kezdeményezzen egyeztetést, vizsgálatot a patak északi oldalának, azaz Budakalász területére eső - “Szentendrei öblözet” -  parti lakott területeinek hasonló védekezésére árvízvédelmi szakemberekkel, a főváros és az állami vezetőkkel!

Ellenkező esetben tény, hogy északon Szentendre, délen Római part közvetlenül a parton védi lakosságát, miközben már csak Budakalász lakott területei maradnak ki ilyen védekezés alól “kifakadó disznóbél effektusként”. 

Ugyanakkor tény, hogy a folyó árhullámai egyre magasabban tetőznek és ezáltal már folyamatosan fenyegetik a gát mentett oldalán élő lakosságot is.

A tendenciák alapján komoly okunk van feltételezni egy a Duna fővédvonalán is átlépő árhullám kialakulását, amely ekkor elöntéssel fenyegeti a 11-es út nyugati oldalát, így pl. Szt István Telepet, csak úgy mint ahogy a 11-es főközlekedési úton keresztül hátulról éri el az árvíz Csillaghegyet, Békásmegyert, Római partot is. Ismert tény, hogy Budakalász Duna partján belterületi lakóingatlanokat eddig is komoly mértékben károsított a folyó, megfelelő parti védelem azonban menthetné valamennyi érintett budakalászi ingatlant, a parttól a belváros sík vidéki területéig egyaránt, ugyanúgy, mint Csillaghegy, Római part, Békásmegyer és a környék síkvidéki területeit, valamennyiünk megnyugvására.

Tények:

11 év alatt összesen 5 nagy árhullám érkezett a Dunán. Budakalászon 2002-ben  848 cm, 2006-ban 860 cm, 2013-ban 891 cm-en tetőzött.

Ilyen csekély időtáv alatt 43 centivel duzzadt a tetőzés magassága.

Ekkora esetleges további emelkedés hatására a víz már bizonyítottan nem fér majd el a gáton belül a hullámtérben, akár igen rövid időn belül is. Ugyanakkor a homokzsákokkal történő gátmagasításnak tényszerűen fizikai határai vannak, a “gátak nem nőhetnek az égig”.

A magasítás ellenére a mentett oldalon rövid időn belül a buzgárok megjelenése okoz fokozott veszélyhelyzetet a teljes gátszakasz mentett oldalán.

A képviselő testület által most jóváhagyott vízkár-elhárítási tervben leírtak szerint,

Budakalász Város a települések árvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVm- BM együttes rendelete alapján az "A" jelű kategóriába, “lakóövezetet is erősen veszélyeztető” kategóriába tartozik. Ugyancsak a vízkár-elhárítási tervben szerepel, ha a hullámtérből kilépő víz elönti az árteret, a második védelmi vonal, azaz a 11-es főközlekedési út nem lesz képes a folyót visszatartani, tehát a fent említett budakalászi, békásmegyeri, csillaghegyi, Római parti sík területek is fizikailag árteret képeznek. A parti belterületi besorolású ingatlanok kárán túl, az ekkor keletkező további jelentős károk mértéke valószínűleg jóval meghaladják az egységes mobilgát létesítésének költségeit.

Ezek a tények alátámasztják, a budakalászi Duna part védelmét egységes egészként kívánatos tárgyalni a Római parti mobilgát ügyével a veszély elhárítása érdekében.

 

2014. március 10.

 

Az egyeztetés támogatásában bízva:

Budakalászi Dunapartért Egyesület vezetősége

 

Kommentek

A hozzászólások megtekintéséhez kérlek jelentkezz be!