Római part, mobilgát
2013. februárban a fővárosi közgyűlés döntött, 3.1 Milliárdos költségvetéssel pénzügyi rendeletébe betervezte a Római part mobilgátját és a partfeltöltést.
Tények:
Tény, hogy a hullámtérben, azaz a gát folyó felőli, mentetlen oldalán, lényeges, hogy belterületen, a helyi önkormányzatok engedélyével lakóépületek épültek, lábak nélkül is. A Római parton ugyanúgy, mint Budakalász parti szakaszán is.
Budakalászon a 60-as években a már korábban megépült házak mögé építették fel a gátat, a Duna nagyvízi medrében azokat mentetlenül hagyva az így létrejött hullámtérben, holott a gát létesülhetett volna a partra ugyanúgy, mint pl. Szentendre esetében is megtörtént.
Tény, ha a Római parton, ill. Szentendrén megépül a mobilgát közvetlenül a parton, a budakalászi kb. 7 km-es szakasz továbbra is mobilgát nélkül, azaz árhullámoknak továbbra is kitett marad.
Tény, a 2006-os eddigi legnagyobb árvízszint (860 cm a Bp. Vigadó téri vízmércén) idején a budakalászi szakaszon 2 helyen is veszélyeztetett volt a folyó kilépése - az egyik a Barát patak, volt Bricostore áruház mögötti szakasza –.
Tény, a 2006-os legnagyobb árvízszint óta semmilyen szabályozás, tározó építés, folyamkotrás nem történt a Dunán. A meder azóta is folyamatosan, erőteljesen iszapolódik, töltődik az alja. Következmény: amennyiben megint ugyanakkora vízhozam jönne mint 2006-ban, az nagy valószínűséggel már kilép a gáton, hiszen ugyanannyi víz már nem fér el az eddigi mederben az azóta történt feltöltődés miatt.
Kérdés, lehet-e ráadásul a 2006-os vízhozamnál is nagyobb a jövőben. Válasz, miért ne?
Leginkább a tavaszi olvadás idején és különösen három tényező együttes fennállásakor ez bármely évben bekövetkezhet.
1. Hirtelen erőteljes olvadás a Duna felső vízgyűjtőjén az Alpokban.
2. Ezzel egy időben az Alpokra zúduló nagy eső.
3. Az erős olvadás és nagy eső mellé még enyhe levegőjű nagy szél is társul.
Ebben az esetben amennyiben az esetleges, kialakuló árhullám kilépne a gáton, a Dunával közlekedőedények módjára összekötött Barát patak gátján is, akkor nem csak Budakalász belső sík területei, hanem akár Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Római part nyúlgáttal védett mentett sík része is árterület lehet, azaz vízzel elöntött terület, a parton létesülő mobilgát ellenére.
Vagyis Szentendre és Római part mobilgáttal védett területe között, Budakalász Duna parti szakasza “disznóbendőként” kifakadhat, így többek között amennyiben a Római part mobilgátja megépül is, a víz hozzájuk is a mentett oldalról, hátulról érkezhet a terepviszonyok ismeretében.
Szentendrén épül a mobilgát, Rómain betervezték a költségvetésbe.
A két szakasz közötti budakalászi hullámtérben hagyott, belterületi lakóingatlanok bevédésével nem történik semmi.
Pedig ez nem csak budakalászi probléma - nem is lenne a városnak pénze rá - , hanem a fővárost, ezen belül Rómait, Csillaghegy, Pünkösdfürdő parti részeit ugyanúgy érintő közügy -kellene legyen-.
Vajon az?
- Adalék:
Jogi, vízügyi szabályzók szerint tény:
A Római part - akárcsak Budakalász Duna parti mentetlen, gáton belüli területe - hullámtér. A part gáton belüli, mentetlen oldala definíció szerint a “hullámtér”, vagyis a Duna természetes nagyvízi medre, ahol árhullámok idején megemelkedve elterül a folyó, ahová az országos vízügyi rendelet értelmében csak lábakon álló csónaktároló építhető, ill. hullámtéri erdő tervezhető.
“Ártér” ugyanakkor definíció szerint a gáton túli, mentett oldal, az a terület, amelyet ha árvíz idején kilépne a folyó a gáton, azt képes lenne elönteni
(ilyen a Római part nyúlgáttal védett mentett oldala, vagy ilyen a budakalászi gát mentett oldala, a bányatavak környéke, a Gyógynövénykutató, a Metro, ill. Budakalász alacsonyan fekvő belső területei is, pl. a Barát patak mentén lévő belső utcák, stb..., sőt a második védmű, azaz a 11-es főközlekedési út alatti áteresztő zsilipek hiányában pl. a Művelődési ház környéke is).
Jelenleg a Római parton a hullámteret kívánják mobilgáttal bevédeni. Eközben Szentendrén is zajlik az árvízvédelem.
Mobilgát pro és kontra:
Pro:
A megszólaló szállodatulajdonos szerint jogilag nem ártér a Római part, mert oda csak csónaktároló, ill. ártéri erdő telepíthető, ő pedig szállodát épített:
Kontra:
megszólal a tájépítész:
Kommentek
A hozzászólások megtekintéséhez kérlek jelentkezz be!